Nem tudom, hogy a régi telefonnélküli időben hogy működött - jóval a kidoboltatás után, minden esetre a mi időnkben, amikor csak néhány embernek volt telefonja, aztán meg elég soknak, de a sok felének kuplázsa is - élő szóban csengett a muzsika. Ha valamit akartál mondani X-nek, szóltál Z-nek:

- figyelj, tudsz te titkot tartani?

Vagy csak annyit mondtál a dolog végén:

- de aztán ez kettőnk között marad... ígérd meg...

Szóval, híre ment.

Olyan is volt, hogy a rólam szóló hírt hallottam vissza, mintha mással történt volna meg.

Régebben ugyibár, nálunk es a családban, mint mindenhol - sportoltak a gyerekek.

Ki-ki a maga szerencséje szerint.

Mert az nem erőst tudott kiderűlni, hogy ki miben a legjobb, mihez ért, mire született.

Elmentél valahova - ahol vagy a szüleid ismerték az edzőt, vagy a barátod mondta, hogy jó, mert adnak ingyen tréninget, vagy azért mentél, mert télen a koripálya neked ingyenes volt, akár nyáron a strand is, mert a korispályás stáb, nyáron a strandos stáb volt.

És akkor odamentél.

Odacsapódtál.

És csurrant-cseppent.

És ha jóféle voltál, jártál sok sok évet, amíg fel nem nőttél - ha meg nem voltál kitartó, akkor elillantál az első verésnél.

Mert akkoriban nem volt gyermekkközpontú a sport szeretetére való nevelés.

Na de más idők voltak...

A jófajták maradtak.

És presztizs volt sportolónak lenni. Nem pénzbeli, hanem jellembéli...

Ma hova megy a gyerek?

Ezerféle alternatíva van.

Évkezdéskor egymás kezébe adják a kilicset a sportklubok, edzők, szórólapozók. Aztán mind egyszerre vesztődik el minden.

Maradnak a barátok, játszóteres sorstársak:

- te hova jársz?

- ide

- s milyen?

- jó

- akkor jövünk mi is... legalább felváltva megoldjuk a gyermekhordást.

És ugyanott vagyunk, ahol harminc éve.

Nem tudjuk, hogy a gyereknek melyik sportág lenne a legmegfelelőbb, mire van tehetsége, elhivatottsága, tűze - csak visszük, hogy mozogjon. Vagy mert divat.

Minap keresgélek egy oldal utan. Egy szaromfütty honlap, ami összesítse a vásárhelyi sportklubokat, vagy edzőket, vagy választható sportágakat, vagy bármit kategórizáljon, ahonnan elindulhatok.

2oo7!!!!!!!-es adatokba botlom.

Azóta nem volt frissítés.

Keresem a lányomnak a megfelelő sportágakat - amiben jónak látom. Egynek sem találom a honlapját. Nyilván, aki sportol, nem netezik... én kis hülye....

Jó lenne egy Nagy Sportágválasztó, mint a szomszédban. Pont ősszel szokott lenni, nem?

Na első lennék, aki nyitás előtt sorban állnék, hogy hivatásukat komolyan vevő szakemberek megvilágosítsanak engem és a gyermekeimet arról, hogy nekünk mi lenne a legjobb. És én, bármilyen áldozatra kész lennék annak érdekében, hogy a gyerekek ne a dorbézolás, hanem a sportos, aktív, egészséges életmód irányában induljanak el, megtántoríthatatlanul.