Anna lányom tavalyi barátnője, hírtelen a röpke nyár elköszöntét követően, hetek leforgása alatt bekamaszodott. Pattanásai lettek, harsány lett a nevetése, kirívó az öltözködése, nyomulós a viselkedése és tornaóra után büdös.

Ezt ma mind egyszusszra tudtam meg.

Hozta hát magát a kamaszkor körüli jellegzetes külső-belső elváltozások és biológiai folyamatok, mintegy tálcán.

Szó volt a havi vérzésről. Karnyújtásnyira lehet tőlünk. Én ebben az életkorban már benne voltam nyakig. Igaz, hogy korán jött, de valóság volt.

Az első nőgyógyászom úgy szólított, hogy a Bennszülött lány. Magácskának ha így folytatja kedves - harmincévesen beáll a menopauzája. Siessen azokkal a gyerekekkel, mert még lekésheti.

Balázs réműlten hallgatta végig az éjszakai magömlés ténybeszámolóját.

- Hogyan szégyelhetném előtted anya?... te állsz hozzám a legközelebb! Kinek mondanám el, ha nem neked?

Mondom, drágám, nem marad ez mindig így. Eljön az idő amikor ellenem fordulsz annak érdekében, hogy meg tudd találni önmagad. És az úgy lesz természetes. Én akkor is itt leszek melletted, de lesz olyan, hogy éppen ez fog idegesíteni és dühíteni.

- Na akkor az elég szar lesz. Én nem is várom. Hát miféle élet az ilyen?

Nehéz.

Beszélgettünk a szőrösödésről. És annak eltávolításáról, higiéniai okokból. Esztétikumra nem tértem ki - ami ma divat, holnap röhögés tárgya. Ki a fene hitte volna a nyolcvanas években, hogy kimegy a divatból a bundás honalj?...

Szeretem a gyerekek kérdéseit.

Szeretem a válaszokat.

Annyira nevetséges az élet, annyira tele van humorral. Minek hát tabuként kezelni bármely oldalát is?

Emlékszem édesanyámra, amikor szembe kellett néznünk ijesztően korán a biológiai érésemmel.

Ezeket mondta szóról szóra. Még az arckifejezésére is egészen pontosan emlékszem:

- Fiam! Ha vérzel, azt jelenti, hogy teherbe is eshetsz. Márpedig mi mindentől teherbe esünk. Még férfi sem kell hozzá. Úgyhogy vigyázz. Legalább az iskoláidat fejezd be becsülettel. Aztán te döntesz arról, hogy hogy cseszed el az életed.

A vérzést sem tartotta többre az utódnemzésnél:

- Rettenet. És évtizedekig tart. Amíg meg nem vénülsz. Fájni fog, de amikor a legjobban fáj, akkor kell a legerősebb légy. Úgyhogy nem játék...

Holdtáncra nem emlékszem.

Arra annál inkább, hogy annak idején nem voltak kékvérű nők a tévében - mivel tévé sem volt. Vattát is csak kalap alatt lehetett kapni.

Aztán megnyíltak a határok és az első tamponaink törökök voltak.

Na azóta sem használtam olyan jó cuccot...

Annával sem készülök Holdtáncra. Ilyen hidegben nem várhatjuk a teleholdat meztelen.

De a nőiességét készülök megünnepelni.

Ahogy Balázsnak is ha eljön az ideje tortát eszünk majd férfivé válása alkalmával.

Mert igenis számítanak ezek a küszöbök.

Minden egyes szó, apró gesztus, reakció, attitűd azzal szemben ami éppen van.

A Nőiesség, a Férfivá válás, a kamaszkor nem csak pokol.

Vannak szépségei is.

Ha megpróbálunk kitekinteni abból a szarból, ahol állandóan nyomornak tekintjük az életet és földi testünk velejáróit.

Mert különben kaland.

Akadálypálya.

Ha megtanulsz lavirozni, nincs az a szöktető mely kifogna rajtad.

S ha én egyszer már voltam kamasz, lazán és mosollyal az arcomon mutatni tudom nekik az útat.

Nem vezetgetni vagy terelgetni őket, hanem alternatívákat felfedni, helyes hozzállást kialakítani, megbarátkozni és elfogadni magukat azzal, ami van. Teljes csomaggal.

Olyan hamar válik múlttá a jelen, hogy az emléknek mindenáron szépnek vagy legalább elfogadhatónak kell lennie.

Mert az íz hosszú úton át elkísér és elemózsiaként szolgál olyankor, amikor megéhezünk.