2014. március 25., kedd

Veszteni tudni kell.
Azért is mondom, mert én, példának okáért nem tudok.
De mindemellett egészen jó elméleteim vannak arról, hogy hogyan és milyen módon kell emelt fővel veszíteni.
Egész életem hajnalán olyan helyeken fordultam meg - ahol nyerni lehetett, talán, hogy erősítsem, amúgy sem erős talpakon álló önbizalmamat. De ez nemhogy arról győzőtt volna, hogy vannak dolgok, amikben jó vagyok, hanem csakis abban erősített meg, hogy lehetnék jobb is.
A lányom is egy szar vesztes.
Valósággal belebetegszik abba, ha valaki lekörözi valamiben.
Ő nem jó akar lenni, csak a hangokat szeretné egy kis időre elhallgattatni magában.
Mondom kis időre... - mert ez így is van.
A hangok kíméletlenek.
Folyton ösztökélnek a nyerességre, ami ha már a kezedben van, nem dícséretet zengenek, hanem arra ösztökélnek, hogy belásd, lehettél volna sokkal jobb is. Mert a cél nem a másik letiprása volt, hanem az önmagad folyamatos túlszárnyalása.
Azok akik nagyon keveset tudnak az életről - ezt nevezik teljesítménynek.
Pedig ez nem az.
Ez egy belharc.
Egy állandó forrongás.
Egy soha meg nem szűnő állapot.

Hazahozza elsős bizonyítványát.
Enyhe öniróniával mutatja a tökéletes eredményeket - miközben megjegyzi - majd talán jövőre jobb lesz... - mert nem elégedett magával. Többet akar. Sokkal többet. Gondolom magamban, tudom milyen életed lesz drágám, hisz onnan jövök...

Bezzeg a kicsi.
Lazák lazája.
Ő a verességet is nyerességnek könyveli el. Ezért biztos minden alkalommal a győzelme.
Mert nem merev, nem görcsösek az izmai, nem tartja vissza a lélegzetét - hanem belesímul várt és természetesnek vélt győzelmébe.

Ők számomra megfogható és végigkövethető tanítások az élet értelméről.
Amikor megszülettek és vasárnapi szentmisésre redukálódtam a napi két-három szentmiséről, lelkigyakorlatokról és egyéb extrákról - nem győztem jajjongani afelett, hogy ez számomra a legnehezebb.
Ma már tudom.
Kegyelmi idő.
Foghatom, érezhetem és ihatom a kegyelmet általuk.
Isten jelenléte nyilvánvalóbb mint eddig bármikor.
Csak különbséget kell tenni a fejezetek között.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése