2014. március 17., hétfő

Polly

Pollyt hozzávetőlegesen két éve ismerem. Nem régi barátság, de nem emberszámításkor kezdődhetett. Amikor a mélykék szemeibe merülök, támad egy deja vu érzésem. Mintha ezt a lelket láttam volna már valahol...
Polly 12 éves cigánylány.
Azt mondják a kutya jó emberismerő.
Polly nagyon jó ember lehet, hiszen több tucat kutyája is van.
Valósággal rettegni lehet tőle, ahogy a falka által kísérve megjelenik.
Csókolom, köszön nagy boldogan. Én is örülnék neki, ha félelmem nem lenne nagyobb a bennem éledő örömnél.
Mindig nyugtat - ne tessék félni, csak egy harap...

Polly tehetséges minden sportban. Pedig utcagyerek. Napestig guberál. Ötödikes lenne, de nem jár iskolába, kimaradt. Még a betűket sem ismeri. Meg hát éhes - mondja, nincs neki türelme ott üldögélni. Néha elmegy, mert nagyon hiányzik neki az iskola, s akkor guberál egyet az udvaron lévő szemetesben, majd továbbáll.
Késő este tér haza.
Az otthonáról soha nem beszél.
Csak a kutyák utalnak arra, hogy igen magányos gyerek lehet.
A nagyobbak gyakran megtámadják és elveszik amit gyűjtött.
Olyankor elviselhetetlenül ordít artikulátlan hangon.
Igazi cigányfájdalom ez. Kontrollálatlan és vigasz nélküli. Akár a kisgyereké.

Figyelem a téren játék közben. Bármire képes lenne, ha nem ide születik. Kiválló állóképesség, teherbírás, erőnlét. Tehetséges göriben, fantasztikusan biciklizik és szalad, mesterien bánik a gördeszkával - pedig soha nem volt neki. Csak úgy né - elleste a fogásokat, s amikor kipróbálta ment neki.
Lehetne egy jó sportoló - bizonyára eredményeket produkálna.
Lehetne egy jó közepes tanuló.
Várhatná meleg étel és kielégítő - netalántán szeretetteljes légkör.
De ez nem neki jutott osztályrészül
Neki van a guberálás.
A fájdalmát enyhítő kutyák társasága.
És talán később, mert nem kerülheti el a sorsát - ott lesz az utca.
Mert Polly szép.
Most még belülről is - de garantáltan teszünk róla, hogy ez a belső szépség tiszavirág életű legyen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése