Anna lányom ma feladta a leckét.
Tudniillik van egy fiatal, jóképű tanára. Valósággal küzdött az elkerülhetetlen ellen. Kereste, kutatta a negatívumokat ebben az emberben, csakhogy mintegy bebizonyíthassa önmagának, hogy nem érdemes közeledni egy nála jóval idősebb férfihez.
Sikertelenül.
Hiszen ha az ember, vagy annak történetesen a lánya - küzdeni kezd, beleszorul a kátyuba.

Egyszerű a képlet: mutatom.
Futóhomok, vagy iszap.
Minél jobban rángatozol, annál mélyebbre süllyedsz.

Félelem.
Minél inkább küzdesz ellene, foglalkoztat - annál nagyobbá válik az árnyéka - ergo ijesztőbb lesz.
Küzdeni nem kell, nem utolsó sorban nem is éri meg.

Nem a madarakkal van baj, akik szabadon röpülnek a biztonságot nyújtó házad felett. Hiszen ez teljesen természetes. Mondta valamikor, valahol Popper Péter. Azzal van baj, ha lecsalogatod őket és fészekrakási lehetőséget biztosítasz nekik.
Ha már rátelepednek a kéményedre - nem uszod meg mérgezés nélkül.

Beszélgettünk.
Mondom neki - kedvesem az nem baj, ha tetszik neked.
Azzal nem teszel sem rosszat, sem törvényelleneset.
Ami szép, arra az ember felfigyel.
A vonzalom egészséges.
Ne küzdj ellene és minden rendben lesz.

Ma boldogan jön haza.
Azért még vannak benne a küzdelemnek enyhe vonásai. De kezdi megtalálni az első igazi mélyrehatoló egyensúlypontot önmagában - ahova késöbb is gyakran visszatérhet.
Anyuka - azt tettem, amit mondtál, hogy tegyek.
Engedtem magam vonzani. (közelengedni és közelmenni)
És rájöttem, hogy ez nem is szerelem, hanem csak jó érzés. Jól érzem magam mellette. És akkor már nem zavart. Onnantól kezdve csak örültem neki, hogy ez így van jól.

Igen.
Madarak jönnek, mennek.
Repülnek.
Szárnyalásuk, szabadságuk, áramvonalas mozgásuk rabul ejti a szemet - a szívnek is örömet okoz - de hagyni kell repülni őket.
Nem szabad befogni és fészekrakásra bíztatni.
A csoda pillanatokig tart.
De ihletet ad és új távlatokat a megszokott biztonságban.
Ezt jelenti a belső egyensúly.
Hogy nem akarok repülni szárnyak nélkül, hogy nem bíztatom és csalogatom őket a fészekrakásra.
Hagyom a pillanat szabadságát a gyönyör jegyében zajlani, majd továbbmegyek és elengedek.

Továbbmegyek és elengedek...