asszem - halmozottan elegem van:

- a jóléti egyenlőtlenségen alapuló társadalomból
- a pénz és anyagiak nyomán származó előjogokból
- a tömény igazságtalanságból
- a gyűlölködésből
- a megfélemlítésből
- az irigységből
- a kifigurázásákból és kicsinálásból
- az egymás eltiprásából
- a hazudozásból
- rágalmazásból és kifundált pletykaáradatból
- a rosszindulatból
- az egymás eszén való túljárásról
- a gonoszkodásokból

és az egész ki....tt evilági életből, amit nem tudok elmagyarázni a tiszta tekintetű gyermekeimnek.

Hogy miért bántalmazhatja bűntetlen - gonosz a jót, erős a gyengét, fekete a fehéret, nagy a kicsit, irigy a tiszta lelkűt.
És hogy ezzel szemben illetve ennek ellenére - miért éri meg, ha megéri... - küzdeni, szenvedni és szeretni.

Isten nem kér sokat.
Ennyit:
szeress.

Igen nehéz úgy és azt szeretni - aki 77szer rugott úgy beléd - hogy a feltápászkodásod is nem kevesebb mint néhány emberi évet tartott.

Ime egy lehetséges magyarázat:
fiam az ember olyan mint egy boxoló.
Úgy megedződik a sok ütéstől, hogy a végén már maga kéri. Kiprovokálja. Mert képtelen agyrázkódás nélkül élni.
Hogy a végére a sok sokktól hülye lesz, az nem lényeges. Ugyanis mindenből vadi újat kap. Remélhetőleg azzal a céllal, hogy azt már használhassa is, anélkül, hogy valaki ismét széttiporná...