Aznap az asszony magabiztos határozottsággal ébredt.
Tizedik házasságuk évfordulójának reggele volt.
A gyerekek szépen fejlődtek ugyan, de kapcsolatuk romokban hevert.
Tudta, tudták, mondta, mondták, megfogalmazta és megfogalmazták.
Évek óta ezt tették.
Aztán már ezt sem tették.
Csak hallgatólagosan megegyeztek.
Szövetség volt. A gyermekek nevelésére és egy becsületes, tisztességes életre vonatkozóan.
Tisztesség és becsület...ugyan kifele?
Mert hazudtak.
Maguknak, egymásnak, és minden másnak.
Az asszony attól félt, rettegett, remegett hogy belebetegszik.
Nem tudott hazudni.
Gyermekkorában is mindig őt fegyverezték le először mert egyáltalán nem tudott hazudni.
Aztán már meg sem próbált.
Tudta, hogy nem megy neki.

Határozott mozdulattal kapta el a telefont.
Ide figyelj János...azért hívlak, mert szeretném ha ma este nem hazajönnél.
Kérlek találkozzunk hét órakkor ebben és ebben a hotelben.
A gyerekeket elrendeztem. Idejön anyám. Mondtam, üzleti vacsorára megyünk.
Ne várj. Menj be és foglaltass szobát. Egész éjszakára kérd...
János akadákoskodott, hogy drága, meg marhaság - de a második érvnél abba is hagyta, hallotta felesége hangjában a szakadó húrok zenéjét.

Az asszony ráérősen készülődött.
Semmi nem kerülte el a figyelmét.
A szekrény aljából előkotorta rég elfeledett vérvörös alsóneműjét.
Parfümöt szort magára - szokatlanul válogatta össze ruhadarabjait - mintha egy másik bőrbe bújt volna.
A gyerekei meglepődtek. Az anyja kajánul vigyorgott. Ha nem szeretnélek ennyire azt mondanám nekem, hogy ilyen jó kurvát is rég láttam - szólt, majd bevonúlt a szobába a meglepett gyerekekkel játszani.
Az asszony imbolyogva indult el szokatlanúl magas sarkú cipőin.
A harisnya zavarta, az alsőnemű bevágott - de elhatározta, hogy felülemelkedik pitiáner fizikai jelzésein a szokatlanról.

Amikor belépett a hotelbe - a recepciós hölgy zavartan rámosolygott.
Elmondta, hogy kit keres, mire megadták a szoba számát.
Felment. A férje beesett vállakkal állt az ajtónak háttal, lerítt róla a fáradtság.
Meglepetten fordult meg felesége érkeztére.
Istenem - mit csinálsz és mi történt veled? - kérdezte meglepetten, de az asszony nem engedte szóhoz jutni.

Egy hónapra rá mosolygva számolt be barátnőjének:
- s azóta kurvája vagyok. nem jó, de most segít. ezt fog kelleni ellendíteni valamerre. elegem volt a tetszhalálból. tudni akartam, hogy maradt-e még valami. és nem akartam tovább hazudozni - neki és magamnak. most is hazudunk, de ez egy ártatlan játék. azt hozza ki belőlünk, amit soha nem tudtunk egymásról és önmagunkról.
Barátnője meglepetten hallgatta - de a látvány minden további kérdést ködbe taszított.

Van ilyen is.
Aki nem hiszi, próbálgassa csak ki.