A tegnap a lányom azzal allít haza a suliból, hogy eltörtek egy játékot, visszacsinálták majd elrejtették.

Mondom ki törte el?

én.

szándékosan?

nem. véletlenül.

kivel voltál.

ezzel és ezzel. 

ki indítványozta a eldugást?

én.

bumm.

Mondom a bűntetés, hogy azonnal felhívod a tancit és szépen elmesélsz mindent - azt is, hogy nem volt szándékos, de azt is, hogy az elrejtés már igen - és miért.

Jó öt percig készülődött a hívással.

Anyu, de nem hívod fel te?
Mondom nem én törtem el, tehát nem. Ezt neked kell megtenni.

Bement a szobába, magára csukta az ajtót és hívta.

Hallottam, hogy remeg a hangja, de vall kegyetlenül.

Önszántából megígérte, hogy visz a játék helyett egy másikat.

Ahogy letette a telefont azonnal pakolni kezdett. Az egy eltört helyett, három másikat.

Huhhh - azt mondja, micsoda kő esett le a szívemről...

A szülők hajlamosak azt hinni, hogy a saját gyereküket bárkivel nyugisan összepárosíthatják, és az újonnan erőszakolt kapcsolat azonnal működni is fog.

Édesanyám is mindig azt hitte.

Volt egy gyerek, akivel helyenként összeraktak.

Kicsit sem talált a szó.

Soha semmiről nem tudtunk beszélni a szián kívűl, soha semmivel nem tudtunk játszani és kész.

Ültünk és vártuk, hogy a szülők végezzenek.

Így telt el olyan két-három óra.

Egyik alkalommal - a nagybátyja, akinek a lakásában történtek az összeröffenések - kapott ajéndékba egy tévés játékot. Nagyon ritka és drága darab volt.

A gyermek kisajátította és egész este bűvőlte. Ki sem próbálhattam.

Aztán - hogy, hogy nem, eltörte a kart, ahonnan vezérelni kellett a játékot.

Rámnézett, azóta sem láttam olyan tekintetet - mert nem engedem meg senkinek. És hidegvérrel, rekedt hangon azt mondta:

- nem láttál semmit, mert nem történt semmi. ha mégis elárulsz, megöllek...

Hazamentünk.

Alig jött álom a szememre.

Egész éjjel ragasztottam a játék-kart.

Reggel hánytam, rázott a hideg.

Délben anyu azzal jött be, hogy szégyeljem meg magam.

A gyermek mondta, hogy este eltörtem a kart. Miért nem szóltam? Nem haragszanak a játék miatt, de a hazugság miatt nagyon.

Na erre mit lépjél???

Soha nem mondtam el az igazat.

Nem az ölés miatt, hanem mert nem.

Engem és a becsületemet nem egy játék vagy egy ilyen pitiáner bűnőző csinált.

Húsz évre rá - a gyermeket lesittelték.

Belőlem sem lett semmi.

De a becsületem az legalább megmaradt.

Ennyi.