Ne rosszalkodj fiam, mert elvisz a cigány...

Ki ne hallotta volna ezt az abszurd mondatot, figyelmeztetést, fenyegetést, intelmet gyermekkorában - Isten ments, szüleitől, szomszédaitól, nevelőjétől, nagyszüleitől...

Azt mondtam - abszurd - de helyesbbítenem kell - örök abszurdítás, mert olyan könnyedén mint a szegény ember vagy konréktan a cigány, soha senki nem csinált gyermeket.

Annak idején nem kiürített babkocsikkal - motorizált eszközökkel és elemlámpával jártak a cigányok guberálni, hanem zsákkal. Akkora nagy anyagból készült zsák volt a hátukon, hogy nem egy, hanem mindjárt egyszerre egy egész marék gyerek elfért volna benne.

Rettegtünk a zsákoktól.

Egyszer - lehettem olyan 6 éves - rámijesztettek, mert helytelenkedtem. S mit ad Isten, jött is a cigány. Kérdezem, hogy el akar vinni?
Mire ő - jajj drágám, nekem annyi gyermekem van, s unókából is csak 17 - hát hova is vinnélek?...

Na azóta is kacagom ezeket az önjelőlt zsákosfrodokat és azokat akik velük ijesztegetik és rettegtetik csintalan vagy neveletlen gyermekeiket.

Itt vannak az enyémek.

Fijjj, hogy mennyiszer kéne kiáltsam, hogy elvisz a cigány - de nálunk nem ez van. Mi azt szoktuk mondani, mivel közel van a telep - hogy ha nem tetszik fiam, hogy szabályokat kell betartani - enni kell, aludni meg szótfogadni - fel lehet menni a Cigányvölgybe. Ott nincsenek szabályok...

Azt szeretem a legjobban a gyermekekben - hogy egy szabály addig él, amíg jelen van az a személy, aki a parancsot kiadta.

Ha az illető kilép a szobából, a szabály azonnal  hatályát veszíti.

Szoktam is mondani a szobából kimenet - hogy én most kilépek, de a szabály érvényben marad...

Ezt nagyon élvezik. Főként amikor visszaleskelődöm és az újammal fenyegetőzöm, hogy látom...

Sok felnőtt marad meg az erkölcsi fejlődés eme prekonvencionális szintjén. Magyarán azért tartja be a szabályokat, mert jutalmat kaphat illetőleg büntetésben részesülhet - ha ezt nem teszi meg.

Nagyon keveseknek adatik meg - hogy elérjék az erkölcsi fejlődés legmagasabb fokát, a posztkonvencionális szakaszt, amikor társadalmi és egyetemes elvek miatt fontos a szabályok betartása - azaz, amikor a szabály betartása - önnön indíttatásból fakad. Szükségletté lesz.

Itt van a házasság.

Valaki egyszer kitalálta, hogy ha két ember összeköti az életét - ezek meg ezek a normák szerint kell élniük, szigorú hűségben.

De vannak kultúrák, ahol éppen ennek ellenkezője a szabály, hiszen poligámia van érvényben.

Ismét - vannak olyan modern elveken alapuló házastársi kötelezettségek, ahol a házasság életben tartása érdekében a felek - közös megeegyezésen alapulva - nyitott házasságban élnek. Mint a tehén meg a bika. Hűségesek, hiszen estefele hazamennek. Csak, ahogy kicsapták őket - történik velük mindenféle, amivel utólag jobb is nem elszámolni.

Aztán vannak még modernebb felfogású, lelki-béállítódású felek - akik közösen keresik meg azt a harmadik személyt, vagy párt - akivel felfűszerezik unalmas hétköznapjaikat - mondják, biztonságos körülmények között.

S akkor mondom én - mi is a helyes?
Vagy inkább: hol mi a helyes...

Lényeg az Önmagam fele való elkötelezettség.

Ha bennem valami működik, akkor azt kívül is sikeresen működtetni fogom.

Ha meg nem - hiába fogok erőfeszítéseket tenni ennek megváltoztatása érdekében, mert melléfogok.

Konkrétan - egyszer csak előbukkan egy ember a semmiből és azt mondja, hogy ő értem hajlandó meghágni minden erkölcsi szabályt, csak hogy meghághasson.

Mire én - üsse kő ... - egyáltalán ki hozta létre ezt a szabályt és milyen céllal, bennem mit szolgál, illetőleg mit veszítenék ha nem tenném, vagy mit nyernék ha mégis belemennék....

De ez messzemenően nem ennyire egyszerű.

Tudniillik - itt arról van szó, hogy ki éppen milyen szinten van.

Mert ami a másiknak semmiség - hiszen ha a házastárs nem tudja meg, az eleve nem is történt meg - addig az nekem, akit adott esetben egyetemes normák tesznek emberré - örök vérző seb maradhat.

Így hát - én csakis amondó vagyok - hogy mielőtt bárki, bármilyen konstellációban kipróbálná magát - tartson egy kis önreflexiót, hogy éppen hogy is áll a törvények betartásával. Mert az élet az előadás után kezdődik el - miután a zsák is meg a cigány is hazaballagott...