Karácsony tájékán a gyerekekkel haladva az úton, összefutottunk egy nagyon régi barátommal.

Annak rendje és módja szerint, a férfivel egymás nyakába borultunk, rengeteget nevettünk és a beszélgetés alatt végig fogtuk egymás kezét.

Szokatlan öröm lehetett bennem - nem beszélve arról, hogy a kezemet is tartotta a gyerkőcök számára ismeretlen férfi - mert egyszer csak a lányom megszólal:

- anya - miért fogjátok egymás kezét?

- akkor döbbentem rá az addig nem tudatos érintésre, ami színtiszta szeretetből fakadt. Mondom azért, mert anya nagyon szereti ezt a bácsit. Réges régen ismerkedtünk meg és barátkoztunk össze, amikor még sem ti nem voltatok megszületve, sem apát nem ismertem. Hát még azóta. Anya szinte gyerek volt....

Tegnap ismét előkerült a házastársi hűség fogalma.

Anya - te mennyire szereted apát?

- mondom hát nagyon. ő a legfontosabb férfi az életemben.örökre közösséget vállaltunk - elsősorban miattatok.

- anya - mi lesz akkor ha egy feleség nem a férjébe, hanem másba lesz szerelmes?
- hát .... mondom, az előfordulhat. de neki akkor is a férje kell az első legyen és azt a másik férfit kerülnie kell.

- de azért találkozhatnak és beszélgethetnek?

- ha csak emiatt, akkor igen.

- de megpuszilhatja?
- mondom ha barátok, akkor igen, vagy ha születésnapja van vagy újévet köszönt, akkor igen.

- de a száját?

- azt mondom, nem. csak a férjének.

- és a férje is ugyanezt kell tegye?

- mondom - jó lenne - de ezt mindenki maga dönti el. nem parancsolhatod meg senkinek, hogy hűséges legyen.

- anya - te félted apát?

- mondom - nem.

- és akkor nem szereted?

- de, nagyon, csak nem féltem.

- és ha puszilozik?

- hát mondom - akkor is döntést kell hozni. egyszer meg kell beszélni hogy miért tette, aztán el kell dönteni hogyan tovább.

- alig értem - mondja.

S akkor eszembe jutott egy csodálatos történet amit még a jezsuitáknál hallottam és azóta is bennem van.

Mondom szivem - képzeld úgy az embert mint egy szép házat, meleg van benne, finom ételek, kényelem, füstölög a kéménye.

És jönnek mindenféle madarak. Repkednek felette. Van amelyik közelebb jön, le is szál. Akad olyan is, aki fészket szeretne rakni annyira megszereti a házat és a ház őt.

De a háznak már van madara. Ahhoz kell hűséges maradjon, annak kell szállást adjon. Más madaraknak nem.

Addig nem történhet semmi baj, amíg megnéz, megcsodál és megismer más madarakat és más madarak történetét.

Baj akkor van, ha ő maga hivogatja őket és szállást ad nekik és fészket készít számukra a saját lelkében.

De tudod mit szivem - ha majd eljön az ideje minden bizonnyal érteni és érezni fogod.