Ismertem gyermekként egy párt. Házasok voltak egy gyerekkel.
Akkoriban, számomra katasztrófálisan furcsa volt ez a két ember - aki 15 év házasság után a nyomukban - még társaságban sem tudtak másról beszélni, mint a kettejük szexuális életéről.

Az sem zavarta őket, ha új tagjai lettek a társaságnak, vagy ha gyerek volt a körükben - ment tovább minden a megszokott kerékvágásban.
Határozottan emlékszem, hogy egyszer a hölgy elmesélte, hogy ha nincsenek együtt eleget, őt hatalmas migrének kínozzák.
Azaz - terapeutikus elgondolásból szeretkeztek állandóan.
Habár nem tudom - szokták mondani, és joggal, amelyik kutya ugat, az nem erőssen harap...

Egyetemistaként szintén összefutottam életútamon egy másik hasonló párral.
Tanárok voltak.
Soha nem felejtem el, ahogy a pasi 2o-25 fiatal előtt, óra közben - bámulta a feleségét az ablakon át. Majd amikor az észrevette intett és még hangot is adott hozzá, mint a kiskutya.
Rögtön visszacsatoltam emlékeimben az előző párhoz, majd minden egyes olyan párhoz, akik furán, nem megszokott módon viselkedtek.

Mert mi a megszokott?
Hát - többé kevésbbé az, hogy 15 év után, már szex alig legyen.
Valami hűvős, sőt már-már ellenséges viszony, vagy humorra épülő szarkasztikus gyülölet fűszerezze.
Vagy nyugodt, langymeleg - karolj belém és csoszogjunk együtt a boltig - kapcsolat.
De semmiképpen ez a - mielőtt elmennél megnyalogatlak című bizarr - másokat zavarba ejtő - meghatározatlan kapocs.
Nem tudom na... Na de őszintén - valós vagy színjáték?

Én nem vagyok normális - soha nem is vallottam magam annak. Ezzel szemben - komoly erőfeszítés egy kapcsolatot, pláné ha házasság - életben tartani, éltetni, kezelgetni, foltozgatni ha elszakad - lendületet vinni bele.
És minden mentálisan kezdődik el.
Mert a testnek szinte mindegy honnan kapja meg a kielégülést.
De a lélek pöröl, sérelmei vannak, emlékei - és a házasság ilyen építkezést folytat.
Előbb utóbb a szőnyeg felpúposodik a besepert szeméttől - csak vannak akik meg merik mutatni és vannak akik ráállnak, hogy ne legyen feltűnő...

Ennek alapján azonban elmondható, hogy két alapesetben mennek jól a dolgok, házasság terén:
- a fent említett bizarr, beteges, furcsa kapcsolatokban - ami egy színjáték, de a szereplők annyira mélyen élik át, hogy ez már a kutyának sem tűnik fel
- ha ideig óráig képesek a felek az agy és a lélek között megbontani a kapcsolatot - hogy vagy az egyik, vagy a másik ne legyen jelen - mert a kettő együtt minden soron kívűli csoda gyilkosa.