2012. december 15., szombat


Ismet a vilagrol es annak is a vegerol…
A gepem meg mindig sehogy – tehat egy ujabb ekezet nelkuli iras, remelhetoleg az utolso…

Mindem esztendoben, Karacsony tajekan – ha fenyegetoznek vilagvegevel, ha nem – az emberben valami nagyon meghal. Ha spiritualis parameterekben gondolkodom, kell a meghalas az ujjaszuleteshez es kell a regi elmulasa az uj kezdetekhez. De a hetkoznapokban ez soha nem ennyire lirai.
Ha gyermekkoromra tekintek vissza – mindig nagy hianyerzetek voltak bennem az unnepekkor. Regebben a media kozelebb allt a valosaghoz – de manapsag koze nincs. Mindenhonnan az csepeg – hogy mennyire boldogok kell legyunk, kulonosen Karacsonykor, mennyit es mire kell nekunk elkoltenunk, hogy az unnepunk tokeletes legyen – hova es kikkel kell elutaznunk, ahhoz, hogy jol kezdodjon majd az evunk – es milyen kapcsolatban kell lennunk egymassal, ahhoz, hogy meg egyszer, minden de minden tokeletes legyen kint es bent. Ez a bent tulzas. Mert a media nem ismeri sem a bentet, sem az onmagaddal valo kapcsolatot. Sot annyira tavol rug a valos onmagadtol ha folyamatosan taplalkozol vele, hogy mar csak nagy nehezsegek aran fogsz hazatalalni, ha egyaltalan felismered, hogy mi is tulajdonkeppen a te gondod.
Gyermekkoromban – nem a teveben vagy radioban, de benne volt a levegoben ez a Karacsonykor kulonosen tokeletes legyen minden feeling. Az en szuleim elvaltak, edesapam fenyevekre tolunk a testveremmel, mi anyummal es a masik testveremmel itthon. Tehat a csalad eleve kulon. Anyum allandoan dolgozott – unnepekkor kulonosen, mert jobban fizettek. Semmi sem volt tokeletes. A 11 evvel idosebb testveremben sem, aki egy olyan lanynak udvarolt, aki eleve nem volt normalis. Kulonos kedvet lelte abban, ahogy engem dolgozni latott, nagy kielegulesei voltak abban, ahogy kinoztatott el nem kovetett bunokert – es egyik evben, eppen Karacsonykor ugy megijesztett, hogy evekig nem mertem a wckagylora raulni. Gondolom poenbol tette. Azt mondta, hogy a szomszed lanynak aki eppen wczett egy patkany ugy megharapta a feneket, hogy harmadik hete van korhazi kezeles alatt. Ossze-vissza kellett varrni, elfertozodott es stb . Na – ez egy par evig eleg volt, amikor meg hozzatette, hogy foldszinten ez kulonosen nagy elofordulasi aranyt jelent, hiszen minden pince tele van patkannyal, a wc csove meg egyenesen hozzajuk vezet…
Szoval, kosz bebi – nagy voltal…
Bizonyitott teny, hogy amikor elvarnak valamit az embertol, nagy rajta a nyomas – sokkal rosszabbul teljesit, mint normal esetben.
Na ez a baj a Karacsonnyal is. A nyomas. A tokeletes csaladrol, karacsonyfarol, etelrol es italrol, ajandekokrol es ajandekok atvevese utani oromrol, erzelmekrol es kapcsolatokrol…
Sajat magunkat gatoljuk meg abban, hogy jol erezzuk magunkat.
Megeri?
A vallasoras gyerkek a tegnap felhoztak a 21-t.
Volt olyan kozottuk aki meg nem hallotta a maya vilagvege teoriat. Meg jo hogy ismerem az ujraelesztesi technikakat. Kiakadtak.
Valami negyven percig ecseteltem az elmelet helytelen voltat, amig megnyugodtak.
De van ebben jo dolog.
Ennek az utolso, Karacsony elotti hetnek a felaldozasa arra – hogy ugy eljem meg, mintha ez lenne tenyleg az utolso. Vigyazzak a tetteimre, bantasaimra es bantodasaimra, idobeosztasomra es onmagamra, gyermekeimre es egyeb fontos kapcsolataimra.
Legalabb vegre kiderulhet – hogy mi es  ki igazan fontos nekem. Es az a tovabbiakban lehet iranyado – mert a szar tenyleg az ebben az egeszben, hogy lesz ugyan December 22 – de sajnos, ugyanebben az iramban. Es igy, mar reges reg nem eri meg. Nekem legalabbis nagyon nem…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése